image
image
image
image
image
image
image
image

Bazilika


A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak.
Az első tornyok Omodé   püspök idejében (1257-1267) épültek. A XIV. század  végén  a  templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László herma és Boldog Apor Vilmos  püspök  síremléke is található.
A mohácsi  csata (1526) után tűzvész miatt ledőlt a templom egyik tornya, majd 1580 körül egy robbanás ledöntötte a másikat is. A törökök ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták az épületet.

Tovább

Szent László herma



A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke.
1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb  egy  egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték.

Tovább

Boldog Apor Vilmos püspök síremléke



Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból. 1915-ben szentelték pappá.
Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán.
Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké nevezték ki.

Tovább

Könnyező Szűzanya-kép



Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett.
A kegyképnek 1767-ben  Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

Tovább

Püspökvár és püspöki palota




A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg.
A legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a XIV. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcsolódó keresztboltozatos helyiség.
A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna, az emeletes várkápolnák egy ritka példánya.

Tovább

Frigyszekrény-szobor




A Gutenberg téren áll  a győri barokk egyik legszebb emléke, a Frigyláda-szobor. 1729-ben egy bigámiával, hamis névhasználattal és szökéssel gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült.
A katonák körbe vették a kolostort. A blokád megszüntetése érdekében  a püspök a menekültet megpróbálta a püspökvárba átmenteni.
Az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztetett katonát társai felismerték és a körmenetre rontott a fegyveres katonaság. A dulakodás közben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. Az emlékművet 1731-ben  emeltette III. Károly király az oltári szentségen esett sérelem kiengesztelésére.

Tovább

Mária-oszlop



Az emlékművet Kollonich Lipót győri püspök  emeltette 1686-ban  Buda töröktől való visszafoglalása emlékére.  A
négy magas barokk szobor Szent Istvánt, Keresztelő Szent Jánost, Páduai Szent Antalt és Ausztria védőszentjét, Szent Lipótot mintázza.
Szűz Mária, Magyarország védasszonya füzéres és angyalfejes magas oszlopon áll, fején a magyar koronával, jobbjában a gyermek Jézussal.


Tovább

Loyolai Szent Ignác bencés templom




A Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma 1634-1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a római Il Gesu templom mintájára.
A rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A két torony XVIII. századi. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802).
A templom belseje korabarokk stílusú.

Tovább

Karmelita templom




Győrött a karmeliták 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között.
A kolostor 1732-re készült el. Az épület olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg.
A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló főoltárkép Mario Altomonte műve.

Tovább

Református templom




A késő historizáló, neogót stílusú templom 1905-ben épült Csányi Károly tervei alapján.
A saroktorony tűhegyes sisakját már messziről észrevenni.
A templom belső kialakítása egységes hatású, a monumentális csarnokteret gótikus díszek gazdagítják.
A templom figyelemre méltó kegytárgyakkal rendelkezik a XVII-XVIII. századból.

Tovább

Evangélikus öregtemplom




A templom a Rába-part felől jól áttekinthető kellemes arányaival és finom homlokzataival  tűnik ki.
1783 és 1785 között építették, zárt udvarban és torony nélkül.
A belsőkarzatos teremtemplom legfőbb dísze faragott késő barokk szószékoltára, benne Orlai Petrich Soma festményével. Az ajtó feletti latin felirat II. Józsefet dicsőíti.

Tovább

Görög katolikus (Rác) templom



A mai épület helyén már 1703-ban állott a török időkben épített templom, amelyet 1727-ben átépítettek.
Ekkor készült a fallal kerített, támpillérekkel erősített egyszerű templom tornya és formás hagymasisakja és a belső, nagy művészi értékű ikonosztázionja.
Az ikonosztáz a berendezéssel együtt késő barokk alkotás, amelyben az ortodox kifejezésmód sajátosan keveredik a korabeli közép- és nyugat-európai stílus jegyeivel.

9025 Győr, Bálint Mihály u. 54.
Görög Katolikus Lelkészi Hivatal
Tel.: 96/311-499

Tovább

Zsinagóga



Az eklektikus stílusú zsinagógát a neológ izraelita egyházközség 1868-1870 között építette.
A templom körerkélyekkel gazdagított, kupolával fedett nyolcszög alakú belső tere lenyűgöző látványt nyújt a látogatónak. 
A 2006-ban helyreállított épület múzeumi állandó kiállítás és kulturális rendezvények helyszíne.

Tovább

Győri Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár



A kincstár jellegében liturgikus tárgyakból áll: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösremekeket, textilgarnitúrákat adományoztak az egyháznak.
A XV-XVI. századból elsősorban magyar munkák, a XVIII. századtól egészen a múlt század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. 
A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak. Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, melynek legkorábbi darabja a XV. század elejéről származik.

Tovább

Kálvária


A domb, valaha kelták, később a rómaiak temetője.
Itt épült a XII-XIII. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a XVI. században a török portyázások idején elpusztult.
A XVII. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel ezen a helyen. XVIII. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát.
A dombra széles kőlépcső vezet fel a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál Athanasius Wittwer által tervezett barokk kápolnák állnak.
A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült el.

Tovább