image
image
image
image
image
image
image
image

Legendák és igaz történetek Győrről



Dunakapu tér
A
vaskakas története


Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik.
Négy évvel később aztán, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fejérvári Kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.





Gutenberg tér
Frigyláda-szobor


A Gutenberg téren áll Győr egyik legszebb barokk kori emléke, a Frigyláda-szobor, melynek története igencsak mozgalmas. 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült. A várőrség ezért ostromgyűrű alá vonta az épületet, megakadályozva ezzel a szökevény menekülését. A püspök azonban kiötlött egy tervet: mivel éppen úrnapi körmenetet tartottak, ministránsnak öltöztetette a katonát, hogy így menekülhessen társai elől, akik azonban mégis felismerték. A nagy kergetőzésben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. A szó szoros értelemben vett szentségtörés híre egészen a bécsi császári udvarig elért, és maga III. Károly király rendelte el, hogy ezzel a szoborral adózzanak Győr polgárai Isten bocsánatát kérve. És hogy miért épp a szövetségi ládát ábrázolja az emlékmű? A legenda szerint az összetört darabokat a ládába helyezték, amit gondosan lezártak, azóta pedig angyalok őrzik.




Széchenyi tér
A Vastuskós ház


Nevét a sarkához erősített, szögecsekkel kivert vastuskóról kapta. 1833-ban Zittrisch Mátyás fűszerkereskedő vette meg, és üzleti cégérnek egy vaslemezekkel bevont fatörzset állított a ház sarkához a bécsi „Stock im Eisen" mintájára. A hagyomány szerint a vándorló kézműves-inasok itt tartózkodásuk tanúsítványaként egy-egy szöget ütöttek a tuskóba.











A lőcsei fehér asszony


Jókai Mór ismert regényhősnője, a „lőcsei fehér asszony”, Korponainé Géczy Julianna 1713 áprilisától a Rákóczi Ferenc utcai régi városháza börtönében raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Szerepe valójában csak diplomáciai volt - leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált -, a propaganda szerint azonban az ő árulása miatt esett el a város.
Hosszas bírósági eljárást követően 1715. szeptember 25-én a győri piactéren, a mai Széchenyi téren a tömeg szeme láttára lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg A lőcsei fehér asszony című regényében.






Könnyező Szűz Mária kép


A győri bazilika északi hajójában látható kegyképet Walter Lynch írországi püspök az Oliver Cromwell-féle katolikus üldözés elől menekülve hozta magával Győrbe, ahol menedékre talált. Pár évtized múlva Írországban ismét katolikus-üldözés tört ki, ekkor az ország összes püspökét száműzték. A parlamenti határozat napján, 1697. március 17-én, Szent Patrik, Írország védőszentjének ünnepén a képen ábrázolt Szűzanya szeméből véres könnyek gördültek le, melyeket fehér gyolcskendővel itattak fel. Ezt a kendőt később Zichy Ferenc püspök ezüst keretbe foglaltatta, és hitelesítéssel látta el. A véres folt, bár meghalványodva, ma is látható a kendőn, amit az Egyházmegyei Kincstárban őriznek.
Ettől kezdve a győri székesegyház búcsújáróhely, és ma is buzgó tisztelet övezi a kegyképet.







Jedlik Ányos és a fröccs


Talán kevesen tudják, de a magyar találmányok sorát tovább gazdagítja egy sokhelyütt közkedvelt ital, a fröccs, melynek feltalálója a győri bencés szerzetes, tanár és fizikus. Korábban az ásványvíz számos kolostor szerzeteseinek közkedvelt itala volt, amit sokszor nagy távolságokra kellett szállítani. Az akkori útviszonyok mellett, a sok hepe - hupa miatt kirázódott a szénsav a vízből. Ennek orvoslására Jedlik feltalálta a szódavizet, amit már csak egy lépés választott el a közkedvelt fröccstől, melynek tiszteletére Győrben évente Fröccsfesztivált rendeznek.











Szent László-herma


Lovagkirályunkat, Szent Lászlót Nagyváradon helyezték végső nyugalomra, koponyacsontjának darabjait egy sodronyzománc díszítésű arany-ezüst ereklyetartóba, hermába helyezték. Miután a nagyváradi püspököt Győr egyházi elöljárójává választották, ő hozta magával ajándékul. A szent király ereklyéjének tisztelete az 1763-as földrengés után terjedt el. A hívek ugyanis Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt. Nem is érte súlyosabb kár a várost, ezért 1763. június 27-én Zichy Ferenc püspök hálaadó ünnepséget rendezett, majd ettől kezdve elrendelte, hogy minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét a belvárosban.










Kisfaludy Károly szobra


A Bécsi kapu téren magasodik a Győr közelében, Téten született író bronzszobra, melyhez több legenda is fűződik. Ha szemügyre vesszük Kisfaludy alakját, kezében jegyzetlapokat és pennát pillanthatunk meg. Mivel Győrt iskolavárosnak is nevezhetjük számos jóhírű közoktatási intézménye miatt, sok szorgos diák rója reggelente a belvárosi utcákat iskolába menet. Kisfaludy kevéssel 8 óra előtt jól körülnéz a téren, és felírja az elkésők nevét. Papírján külön feljegyzést vezet a téren tilosban parkoló autókról is, amit a szomszédos utcában található irodába el is juttat nyomban. Halála után tehát még számos városi feladattal van megbízva a neves magyar költő, drámaíró.